Erdély természeti nevezetességei

Szállás Erdélyben

Erdély 10 különleges természeti nevezetessége

Erdélyi szállásunktól elérhető természeti nevezetességek

SZOVÁTA SÓSFORRÁS

 

Szováta sósforrásSzováta egyik természeti különlegessége a sósforrás!

A hely érdekessége, hogy a hegyből fakadó Géra csorgó eredetileg a Tó utca végében, esőben-hóban egy nehezen megközelíthető helyen volt megtalálható. A szovátai önkormányzat  2012-ben a Géra utca és Csendes utca találkozásához vezette a forrást, még egy filagóriát is építetett a forrás fölé.

A helyi háziasszonyok főzéshez is viszik a vizet, ezzel teszik el a káposztát, de a szalonnát is ebben érlelik. A géravízben érlelt szalonna puha és finom, a bőre is nagyon jól megpuhul. Az arányokról azt lehet tudni, hogy kilenc liter édesvízhez kell egyliternyi géravizet vegyíteni.

A forrásról vitt víz bármeddig eláll, hiszen olyan nagy a sótartalma, hogy nem lesz állott.

Az erdélyi szállás innen 65 km-re található, autóval kb. 1 óra 10 perc.

 

A RÉTYI NYÍR

 

A Réti Nyír

A Rétyi Nyír egy körülbelül 34 hektár nagyságú növényrezervátum, mely a Feketeügy folyó árterületében helyezkedik el. Ez a természetvéfelmi terület egy összetett mocsár, egy sor ritka fajjal benépesítve, mint a törpenyír (Betula nana) vagy a vad angyalgyökér (Angelica palustris). 

A tengerszint feletti magassága 513 és 545 méter között alakul. Az itt taláható homokot a jégkorszakban szállította ide a Feketeügy folyó. Ekkor jelent meg a göcsörtös nyír (Betula verrucosa), mely azóta a rezervátum egész területén fellelhető. Sok csapadék esetén, amikor talajvíz képződik, közel 100 kisméretű tavacska jön létre, amikben többek között tavirózsa is megcsodálható. A “Háromszék Szaharájának” is nevezett Rétyi Nyír elkápráztatja látogatóit, hisz olyan ritka növények láthatók itt, mint például a tócsalur, a szíveslevelű hídőr, a lápi békabuzogány vagy az aldrovanda.

A természetvédelmi terület állatvilága is gazdag, hiszen a fák közül bármikor előbukkanhat egy őz vagy egy vaddisznó vagy egy gyík, ha elég figyelmesek vagyunk!

Területén sok fából készült képzőművészeti alkotás is megtalálható.

Az erdélyi szállás innen 145 km-re található, autóval kb. 2 óra 15 perc.

 

 

SZENT ANNA-TÓ

 

Szent Anna-tó

A Szent Anna-tó egy kialudt vulkán kráterében található Tusnádfürdőhöz közel Hargita megyében. A krátertó a Mohos Természetvédelmi Területen fekszik, de itt terül el egy másik kráterben a Mohos-tőzegláp is.

A tó kör alakú, felszíne mindössze 0,22 km², medre tölcsér alakú. A tófenékre lerakódott feketésbarna iszap miatt zavarosnak tűnik. A Szent Anna-tó vízgyűjtő területe kicsi, kizárólag csapadék táplálja! Nincs lefolyása, a víz a földbe szivárog el, majd később források formájában bukkan fel ismét.

Érdekesség, hogy a vízszintnek évi fél milliméterrel növekednie kellene, de a föld alatti lefolyás miatt folyamatosan csökken. 1867-ben még 12 méter volt a mélysége, 1907-ben már csak 8,5 méter jelenleg csupán 7 méter. A folyamatot a növényzet terjedése és a meder feltöltődése okozza. Előreláthatólag pár évtized múlva az egykori Mohos-tó sorsára jut, azaz nem marad más belőle, csak egy láp!

A tóban tilos fürdeni, de versenyeket szoktak benne tartani. A tó Sepsibükszád felől is megközelíthető.

Az erdélyi szállás innen 125 km-re található, autóval kb. 2 óra 10 perc.

 

CSIGA DOMB

 

Csiga Domb

A Csiga Domb a Parajd-Korond medencében található.

Az egykori sómozgások sós forrásokkal látták el, emellett nagy jelentősége van a község határában található aragonit karbonát ásványnak, melyet forráskőnek is neveznek. Keletkezése a meleg, telített szénsavas sósforrások jelenlétéhez kapcsolódik.

A korondi aragonitok három dombon jelennek meg, melyek közül a legjelentősebb a középső 643 méter magas Csiga Domb. 1916 és 1939 között Korondon aragonitfeldolgozó üzem működött. 1963-ban robbantással próbálták kitermelni a kőzetet, amelynek súlyos következményeként a 3-4 méteres aragonitréteg összerepedezett. A csigadombi aragonittelep 1,5 hektárnyi területen fekszik és még ma is, itt fordul elő aragonit Romániában a legnagyobb mennyiségben. 1980-tól földtani védett területté nyilvánították.

Az erdélyi szállás innen 65 km-re található, autóval kb. 1 óra 10 perc.

 

VARGYAS SZOROS

 

Vargyas Szoros

A Vargyas Szoros Erdély egyik leglátogatottabb és leglátványosabb karsztvidéke.

A szoros 4 km hosszú, melyben a Vargyas patak négy barlangrendszert alakított ki. Hossza körülbelül 7450 méter. Eddig 124 kisebb-nagyobb barlangot tártak fel. Van egy ötödik barlangszint is a ma is alakulásban lévő patakos, úgynevezett aktív barlangrendszer.

A karsztvidék növényei között számos ritka és veszélyeztetett fajt találunk. A botanika iránt érdeklődőknek igazi felfedező hely, honosak például, a hasogatott levelű imola, a tűlevelű szegfű, a magyar nőszirom vagy a pozsgás Heuffel kövirózsa. Igazi ritkaság még a madársisak, a boldogasszony papucsa, a vitézkosbor, vagy a gömböskosbor.

A vadregényes sziklavilág sok állatnak nyújt élőhelyet. Megtalálható itt farkas, szarvas, őz, medve, vadmacska, vaddisznó, hiúz, borz, nyest, menyét, vidra, keresztes vipera, vízisikló, szalamandra és különböző halfajták egyaránt!

A szurdok Természetvédelmi Terület, mely 2004-től az Elveszett Világ Természetvédelmi-, Turista- és Barlangász Egyesület felügyelete alatt áll.

Az erdélyi szállás innen 120 km-re található, autóval kb. 2 óra 20 perc.

 

LIKASKŐ

 

Korondi likaskő

A Likaskő a déli irányból lefolyó Korond vize völgyében található, ahol a Kalonda-patak belé szalad. Egy kőkoporsó alakú egészen átlyukasztott nagy szikladarab, melyet a rege szerint Tartod tündérei ejtettek oda le.

A tudósok is mesterségesnek vélik, de nem tündér legendákkal, hanem csillagászattal magyarázzák. Ugyanis ha nappal nézünk a lyukba, semmi érdekeset nem látunk rajta keresztül, viszont éjszaka a Sarkcsillagot látni benne és a Sarkcsillag körüli csillagképeket,  a Nagy Göncölt, Kis Göncölt, és a Cassiopeiat! Ugyanakkor az is érdekesség, hogy a kő természetes eredetű, nincsenek megmunkálásról árulkodó jelek a lyukban! 

Firtos vára Firtosváraljáról közelíthető meg a legkönnyebben. A Firtos-hegy egy vulkanikus eredetű 1060 méter magas hegy, melynek egy meredek kiszögellésében épült a vár.

Az erdélyi szállás innen 68 km-re található, autóval kb. 1 óra 10 perc.

 

 

 

MADARASI HARGITA

 

Madarasi Hargita hegycsúcs

A Hargita hegység a Keleti Kárpátok vonulatának része.

A Madarasi Hargita a Hargita hegyvonulatának a legmagasabb és leglátogatottabb csúcsa 1801 méterrel. A székelyek “Szent hegyének” is nevezik. Régebbi elnevezései: Galusz-tető, Nagy-Hargita, Havas, Nagy-havas, Nagyerdő.

Csúcsáról gyönyörű kilátás nyílik a 20-25 km széles Hargita-fennsíkra, a Libán-tetőre, a Görgényi havasokra, Gyergyói havasokra, Hagymás hegységre. Tiszta időben D–DNY irányban látható továbbá a Rika-hegység, Királykő, Fogarasi havasok és a Déli Kárpátok szinte teljes vonulata.

Ez Székelyföld legnépszerűbb síközpontja is egyben. Összesen 4,5 km hosszú sípályát alakítottak ki 1500-1760 méter magasan. A hó december közepétől április közepéig mindig megmarad, de kedvező időjárás esetén, akár még május közepéig is síelhetnek az idelátógatók.

Szentegyháza végétől erdei úton autóbal is megközelíthető. Az út kb. 16 km hosszú, de  lovas és traktoros-szekeres szállítást is igénybe lehet venni! A menedékházaktól csak gyalogosan, másfél órás kellemes sétával juthatunk fel a csúcsra. Téli időszakban mindenképp ajánlott a hólánc használata!

Az erdélyi szállás innen 70 km-re található, autóval kb. 1 óra 20 perc.

 

FOGARASI HAVASOK - TRANSZFOGARASI ÚT

 

Transzfogarasi út

A Fogarasi-havasok a Déli-Kárpátok része. A Csindrel-hegység és a Barcasági-hegyek között terül el.

Keletről a Barca patak, nyugatról az Olt folyó határolja. Kelet-nyugati irányú, magassága mindenhol meghaladja a 2000 métert. Legmagasabb pontja a Moldoveanu-csúcs 2544 méter.

A Fogarasi-havasok panorámája a Magas-Tátra feledhetetlen szépségeivel vetekszik. 1800 méterig találunk rajta fenyvest, afölött már csak az év nagy részében hófedte szürkésfehéres sziklák és csúcsok láthatóak.

A havasok északi lejtőjén található a Szombatfalvi-völgy rétekkel, fenyvesekkel és patakokkal. A kényelmet turistaház és étterem is szolgálja.

A Bilea-vízesés a Bilea-tó katlanából zúdul alá. Alsó végénél turistaszálló áll, ahonnan drótkötélpályán vagy a Transzfogarasi úton juthatunk el a 2034 méter magasságban fekvő Bilea-tóhoz. A Transzfogarasi út a hegység központi részén keresztül észak-déli irányban köti össze Alsóárpás és Argyasudvarhely településeket. Az 1970-es években építették, 90 km hosszú és 2042 méter magasságig vezet fel, majd alagúton halad át a főgerinc alatt. Összesen 830 hídja, 27 viaduktja és 5 db alagútja van! Az út lavinaveszély miatt csak nyáron használható, a hóviszonyoktól függően októberben vagy novemberben lezárják és csak június elején, közepén nyitják meg újra.

A Transzfogarasi út kezdete az erdélyi szállástól kb. 200 km-re található, autóval 3 és fél óra az út.

 

SZELES-VÍZESÉS

 

Szeles-vízesés

A Szeles-vízesés a Domogléd-Cserna Nemzeti Park területén található.

Herkulesfürdő szomszédságában lévő Prisaca tó végéből közelíthető meg. A Cserna folyó hídjánál érdemes megkezdeni a túrát, melynek hossza 1,5 km.

A vízesést először egy kilátópontból csodálhatjuk meg, mely két részből áll. A felső rész egy magas szikla mellett folyik, majd az alsó részen szabadesésben zúdul tovább. Ez Románia leghosszabb szabad esésű vízesése, kb. 50 méter magas, amiből 40 métert szabadon esik a mélybe. Az út a vízesés háta mögött vezet el, így minden irányból megcsodálható a zuhatag. A könnyű vízcseppekkel a szél könnyen játszadozik, innen is kapta a nevét is, a Szeles-vízesés. A túra során legyünk körültekintőek, mert a környéken viperákkal is találkozhatunk! 

Az erdélyi szállás innen 490 km-re található. Az út hossza autóval kb. 6 óra 45 perc.

 

 

VÖRÖS-SZAKADÉK

 

Vörös-szakadék

A Vörös-szakadékot Erdély Grand Canyon-jának is nevezik, 1950-ben természetvédelmi területté nyílvánították.

A talajerózió formálta érdekes természeti képződmény, a domboldalból suvadással jött létre. Anyaga vörösagyag, szürke-, vörös- és porhanyós fehér homokkő illetve vörös- és téglaszín márga és fehér márgás mészkő, melynek három barlangja van, a leghosszabb 25 méter.

A Vörös-szakadék Szászszebestől 3 km-re található. A városból egy kövezett út vezet fel, autóval könnyen megközelíthető. A szakadék tetejére is fel lehet mászni, de megmászása még száraz időben sem veszélytelen, mert keskeny ösvényein könnyen meg lehet csúszni.

Az erdélyi szállástól közel 260 km-re található. Az út hossza autóval 3 és fél óra.

 

 

 

 

A természeti nevezetességek térképen: